Évközi 5. vasárnap

(2010. február 7.)

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia február 7-re országos gyűjtést hirdet hazánk templomaiban, amellyel a katasztrófa sújtotta Haitinak kíván segítséget nyújtani. A püspökök testülete körlevélben kéri a hívek nagylelkű adományait.

A szentmisék minden nap keddtől és csütörtökig reggel 1/2 7 órakor kezdődnek.

Hétfő: / cs./

Kedd: / cs. /

Szerda:/ cs. /

Csütörtök: Szántó Zoltán / cs. /

Péntek: / cs. /
Szombat: 18 óra előmise

Hétfőn 18 órakor szentmise, utána rózsafüzér itt a templomban.

Pénteken 17 órától rózsafüzér, keresztút utána szentmise a Szűzanya tiszetletére, akit a beteggyógyítójaként is tisztelünk.

Köszöntjük  Marcella, Ignác, Karolina, Aida, Balázs, Ráchel, Csenge, Ágota  és Dóra testvéreinket.

Kedves Testvérek!

Mindannyian értesültünk a sajtóból arról a rendkívüli pusztító erejű földrengésről, amely január 12-én és azt követő napokban Haiti szigetét sújtotta. Emberek százezrei haltak meg és milliók váltak nincstelenné az amerikai földrész egyébként is legszegényebb országában. A katasztrófa méreteit nehéz szavakba önteni, a főváros szinte teljes egészében megsemmisült.

A Katolikus Egyház kezdettől fogva nagy erőkkel sietett a szerencsétlenül járt lakosság megsegítésére. A Nemzetközi Karitász családok tízezreit látta már el élelmiszerrel, ivóvízzel, sátrakkal. Ugyanakkor nagy szükség van a további segítségre is, ezért február 7-én, vasárnap minden katolikus templomban gyűjtést rendezünk a haiti földrengés károsultjainak támogatására. Kérjük a hívek nagylelkű adományait, hogy minél több embernek tudjunk segíteni.

Az összegyűlt adományokat a Vatikánnak a szomszédos Dominikai Köztársaságban található nagykövetségére utaljuk át, ahol a segélyek megszervezése történik.

Budapest, 2010. február 1.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia


A Haitit sújtó természeti katasztrófát követően világszerte összefognak az egyházak és karitatív szervezetek, hogy segítséget nyújtsanak a földrengés áldozatainak.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábban százezer dollár gyorssegélyt utalt át a szigetország megsegítésére. A Katolikus Karitász bankszámlát nyitott, hogy összegyűjtse a bajbajutottaknak szánt adományokat. Az adománygyűjtő számlán eddig több mint 2 millió forint gyűlt össze.

Számlaszám: 12011148-00124534-00900004

Szent Ágoston püspöknek a Galata-levélhez fűzött magyarázatából

(Praefatio: PL 35, 2105-2107)

Értsük meg Isten kegyelmének ajándékát!

Amikor a galatákhoz ír az Apostol, akkor az a célja, hogy belássák: Isten kegyelmének ajándéka folytán ők már nincsenek alávetve az ószövetségi törvénynek. Amikor ugyanis meghirdette nekik az evangélium kegyelmét, akadtak néhányan a választott népből, akik, noha névleg már keresztények lettek, de még nem ér­ tették meg teljesen a kegyelem ajándékát, ezért továbbra is meg akarták tartani a terhes ószövetségi törvényeket. Az Úristen azonban nem a megigazult emberekre, hanem a bűn szolgáira rótta rá e törvények terhét. A bűnös emberek azért kapták Istentől ezt az igaz­ságos törvényt, hogy nyilvánvalóvá legyen a saját bűnük; de a törvény nem törölte el a bűneiket. Hiszen a bűnöket semmi más el nem törli, csali annak a hitnek a kegyelme, amely a szeretet cselekedeteiben lesz nyilvánvaló. De a galaták, akik, bár ennek a hitnek kegyelmében éltek, továbbra is meg akarták tartani ezeket a terhes törvényeket, és azt bizonygatták, hogy az evangélium csak úgy válik a javukra, ha vállalják az ószövetségi néphez való tartozás jelét, a körülmetélést, és megtartják a zsidó szertartás többi külsőleges előírásait is.

Ezért azután Pál apostolt, aki az evangéliumot hirdette náluk, gyanúsnak kezdték tartani, mintha nem tartaná meg a többi apostol eljárását, akik a pogányokra is rákényszerítették a zsidó előírásokat. Az ilyen emberek botránkozása miatt volt Péter apostol is engedékeny, és így keveredett kétszínűségbe, mintha maga is azt tartana, hogy a pogányoknak nem használ semmit az evangélium, ha nem tartják be a zsidó törvény eló'írásait. Ebből a kétszínűségből éppen Pál apostol mentette ki őt, amint ebben a levélben is megírja. Ugyanerről a kérdésről van szó a rómaiakhoz írt levélben is. De úgy tűnik, van valami különbség, mert a római levélben már eldönti a kérdést, és véget vet annak a vitának, amely a zsidókból és a pogányokból lett hívők között támadt.

Ebben a levélben viszont azoknak ír, akutét már megzavart a zsidókból lett keresztények tekintélye, és akiket rábírtak arra, hogy tartsák meg az ószövetségi törvény előírásait. Már ugyanis kezdték elhinni nekik, mintha Pál apostol nem a való igazat hirdetné, amikor nem akarja, hogy körülmetélkedjenek. Ezért kezdi így a levelét Pál apostol: Csodálkozom, hogy attól, aki meghívott titeket Krisztus kegyelmére, ilyen hamar átpártoltatok egy más evangéliumhoz (Gal l, 6).

Ezzel a bevezetéssel tehát röviden jelzi is írásának tárgyát. Jóllehet már a beköszöntőjében, amelyben magát nem embertől, nem is ember által (Gal l, 1) lett apostolnak mondja — ilyen kitételt más levelében egyáltalán nem találunk —, elég világosan rámutat arra, hogy akik másokkal ilyeneket elhitetnek, azok nem Istentől, hanem emberektől vannak. De rámutat arra is, hogy az evangéliumi tanúságtétel tekintélyét illetőleg őt nem szabad a többi apostolnál alávalóbbnak tartani, mert ő nem embertől és nem ember által, hanem Jézus Krisztus és az Atyaisten rendeléséből apostol.