Húsvét 5. vasárnapja

(2010. május 2.)

A szentmisék hétfőn 18 órakor, keddtől péntekig reggel 1/2 7 órakor kezdődnek.

Hétfő: Endre édesapa és fia József és Endre / cs. /

Kedd: / cs. /

Szerda: / cs. /

Csütörtök: / cs. /

Péntek: / cs. /
Szombat: 19 óra előmise

Hétfőn: 18 órakor szentmise, utána katekézis a templomban.

Pénteken 18 órakor májusi litánia, 19 órától fiatalok részére szentírás magyarázat a plébánián.

Május hónapban hétköznap 18 órától litánia.

Május 10-én, hétfőn 18 órakor jegyesoktatási sorozat a Mariánum Iskolában mindazok részére, akik szentségi házasságot készülnek kötni.

Köszöntjük a Márk, Ervin, Mariann, Zita, Valéria, Péter, Katalin, Fülöp és Jakab testvéreinket.

Szent Maximus torinói püspök beszédeiből

(Sermo 53, 1-2. 4: CCL 23, 214-216) Krisztus a mi húsvéti világosságunk

Krisztus feltámadása megnyitja a holtak birodalmát, az Egyház most megkeresztelt gyermekei megújítják a földet, a Szentlélek kinyitja a mennyországot; a holtak megnyílt birodalma pedig visszaadja a holtakat, a megújult föld életet ad a feltámadtaknak, és a megnyílt menny befogadja az oda felmenőket.

Ekkor megy a paradicsomba a gonosztevő, a feltámadt szentek pedig bemennek a szent városba, a holtak visszatérnek az élőkhöz. Krisztus feltámadásával így minden teremtmény mintegy meggazdagodva felmagasztosul.

Az alvilág visszaadja foglyait a mennynek, a föld a mennybe küldi azokat, akiket eltemetett, a menny bemutatja az Úrnak az odaérkezőket, így szenvedése egyetlen tettével Üdvözítőnk felemel a mélyből, feltámaszt a földből, lakást ad a mennyben.

Krisztus feltámadása ugyanis élet a holtak számára, megbocsátás a bűnösöknek, megdicsőülés a szenteknek. Ezért szólít fel a szent próféta műiden teremtményt Krisztus feltámadásának ünneplésére^ amikor arra buzdít, hogy ezen a napon, amelyet az Úr alkotott, örvendeznünk kell.

Krisztus világossága olyan nappal, amelynek nincs éjszakája, sem vége. Hogy pedig maga Krisztus ez a nappal, erről így tanít az Apostol: Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel (Rom 13, 12). így mondja: Múlóban az éjszaka, s nem azt, hogy: következik, így érthető ugyanis, hogy Krisztus világosságának eljövetelével messze fut a sátán sötétsége, s nem következik már rá a bűnök éjszakája; ez a véget nem érő fény elűzi az ősi homályt, és gátat vet a bűnök eláradásának.

Maga a Fiú az a nappal, akire istensége fényét titokzatosan ráárasztja az Atya. ő tehát az igazi nap, aki Salamon ajkával így beszél: Én el nem múló fényt gyúj tottam az égen (Sir 24, 6 Vulg.).

Amint tehát az égi napot egyáltalán nem követi éjszaka, úgy a Krisztustól kapott életszentséget sem kö­veti a bűn sötétsége. Az égi nap ugyanis szakadatlanul fénylik, világít és tündöklik, és semmiféle sötétség sem homályosíthatja el, ugyanígy Krisztus világossága is szüntelen sugárzik, ragyog és tündöklik, de a vétkek semmiféle sötét homálya ki nem olthatja. Ezért mondja Szent János evangélista: A világosság világit a sötétség ben, de a sötétség nem fogta fel (Jn l, 5).

Örvendezzük tehát, testvérek, mindnyájan a mai szent ünnepen! Senki se vonja ki magát bűnei miatt e közös örömből; senkit se akadályozzon semmilyen bűnteher abban, hogy a többiekkel együtt ünnepeljen! Mert akármilyen nagy bűnös valaki, ezen a napon nem szabad kételkednie bűnei bocsánata felől, hiszen nem kicsi a mi biztatásunk: Ha a gonosztevő paradicsomot érdemelt, miért ne érdemelne bocsánatot a hívő keresztény?