Évközi 12. vasárnapja

(2010. június 20.)

A szentmisék hétfőtől péntekig reggel 1/2 7 órakor kezdődnek.

Hétfő: Szappanos József és szülők / cs. /

Kedd: / cs. /

Szerda: / cs. /

Csütörtök: Pál és családjáért / cs./

Péntek: Nagy Gyuláné és Pálinkás család halottaiért / cs. /
Szombat: 19 óra előmise

Köszöntjük az Antal, Anett, Vazul, Jolán, Jusztin, Laura, Arnold, Levente és Gyárfás testvéreinket.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia június 20-án országos gyűjtést tart az árvízi katasztrófahelyzet által sújtott családok megsegítésére. Az adakozásra buzdító körlevelet, amelyet június 13-án, vasárnap minden magyarországi katolikus templomban felolvasnak, az alábbiakban közöljük.

A május elejétől tartó folyamatos esőzések az ország több régiójában is hatalmas károkat okoztak. A megáradt folyók, patakok, valamint a belvíz számtalan várost és települést árasztott el és sok esetben napokra elzárt a külvilágtól. Észak-Magyarországon a Sajó, a Hernád és a Bódva menti települések szinte kivétel nélkül víz alá kerültek. Több mint 4700 családot kellett kitelepíteni és több száz család otthona összedőlt.

Egyházunk segélyszervezete révén az első perctől kezdve nagy erőkkel segíti a helyszínen a bajbajutottakat, önkéntes munkával és segélyszállítmányokkal egyaránt. A Katolikus Karitász családok ezreit látta el eddig tartós élelmiszerrel, ivóvízzel, takarókkal, tisztítószerekkel és gyógyszerekkel. A kitelepített családok gyermekeinek táborokat szerveznek. A rászorulók megsegítésére elkülönített bankszámlán is várják a lakosság nagylelkű adományait.

Az egyházmegyei karitászszervezetek külön-külön is akciókat szerveznek és folyamatosan gyűjtenek adományokat, Püspöki Konferenciánk pedig már jelentős összeget bocsátott rendelkezésre katasztrófaalapjából a legsürgősebb segítségnyújtásra. A hívek példamutató összefogásának köszönhetően az egyházmegyékből eddig érkezett adományok értéke meghaladja a 70 millió forintot.

Mindezek azonban csupán az azonnali segítségnyújtásra elegendők. Az árvíz okozta pusztítás következményeinek enyhítéséhez nagy szükség van a további összefogásra, ezért június 20-án, vasárnap a katolikus templomokban országos gyűjtést rendezünk az árvíz károsultjainak megsegítésére.

Kérjük a hívek nagylelkű adományait, hogy minél több családnak segíthessünk otthonuk újjáépítésében!

a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Faustinus Luciferanus áldozópapnak „A Szentháromság" című értekezéséből

(Nn. 39-40: CCL 69, 340-341)

Krisztus: király és pap mindörökké

Üdvözítőnk mint ember tényleg fölkent valóságos király és valóságos pap. Mindkettőt egyesíti magában, hogy egyik se hiányozzék Üdvözítőnkben. Halld tehát, hogy lett király, hiszen így van megírva: Engem tett meg királlyá Sionban, az ő szent hegyén (vő. Zsolt 2, 6). Halld meg azt is, amit papságáról tanúsít az Atya: Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje szerint (Zsolt 109, 4). Az Ószövetségben Áron volt az első krizmával fölkent pap, de az Atya nem azt mondta: „Áron rendje szerint" lett pap, nehogy valaki is azt hihesse, hogy Üdvözítőnk papsága Áron papságának az utódlása. Áron papsága ugyanis átszállt az utódaira, Üdvözítőnk papsága azonban nem ilyen átörökölt papság, hiszen az ő papsága mindörökre megmarad, miként írva van: Pap vagy te mindörökké Melkizedek rendje szerint.

Üdvözítőnk mint ember tehát király is és pap is, de nem testben lett fölkenve, hanem lélekben. A választott nép királyainak és papjainak a testét kenték föl olajjal, és így lettek királyokká és papokká. Azonban ott nem egy valaki lett mind a kettővé, hanem más személy volt a király, és más a pap. Egyedül Krisztusnak jár íd ugyanis mindenben a tökéletesség és a teljesség, hiszen ő azért jött, hogy teljessé tegye a törvényt.

Jóllehet azok nem egy személyben voltak e két tisztségben, mégis fölkentnek nevezték őket, mert királyi, illetve papi olajjal kenték föl a testüket. Üdvözítőnket a Szentlélek kente föl, ezért lett valóságos fölkent (Krisztus), így teljesedett be e róla szóló írás: Ezért kent föl Isten, a te Istened, az öröm olajával társaid közül (Zsolt 44, 8). Az ő fölkenése azáltal lett különb, mint a többi királyé és papé, mert ő az öröm olajával lett fölkenve, ez pedig egyedül a Szentlelket jelenti.

Hogy ez így igaz, azt magától Üdvözítőnktől tudjuk. Amikor ugyanis kezébe vette, és kinyitotta Izajás könyvét, és abból ezt olvasta: Az Úr lelke van rajtam, mert fölkent engem (Lk 4, 18), akkor rögtön azt mondta: most teljesedett be ez a jövendölés hallgatói füle hallatára. De Péter, az apostolok feje is, amikor kifejti, hogy Üdvözítőnk milyen krizmával lett fölkenve, akkor azt tanítja, hogy ez a krizma: a Szentlélek, azaz az Isten ereje. Amikor pedig az Apostolok Cselekedeteiben beszélt ahhoz a nagyon vallásos és irgalmat gyakorló századoshoz, akkor többek közt ezt mondta: Gali leától kezdve a Jánostól hirdetett keresztség után a názáreti Jézust az Isten fölkente Szentlélekkel és hatalommal. S ő ahol csak járt, jót tett, csodákat vitt végbe, és meggyógyította az összes ördögtől megszállottat (ApCsel 10, 37-38).

Látjuk tehát: Péter is azt tanítja, hogy ez a Jézus, mint ember, a Szentlélekkel és hatalommal van fölkenve. Tehát maga Jézus valóban mint ember lett Fölkent, a Szentlélek kenete által lett király és pap mindörökké.