Az idei évben szeptember 24-én rendezték meg az Egyházmegyei Ifjúsági Zarándoklatot, amely évről évre fiatalok százait indítja útnak Mórról Bodajkra.

Útközben három állomáson piliscsabai, törökbálinti, és biai fiatalok tettek csodálatos tanúságot hitükről: annak gyökereiről, növekedéséről, a közösség megtartó erejéről, és az imádság tápláló erejéről. Nagyon sokat jelentett, hogy mertek önmagukról, saját hitükről, életükről, közösségükről mesélni!

A gyönyörű napsütésben volt mód arra is, hogy magányosan gondolkodjunk el, vagy másokkal beszélgetve osszuk meg egymással saját hitünk helyzetét, erejét vagy éppen gyengeségét.

Ferenc atya tolmácsolta az ünnepi záró szentmisén idén részt venni nem tudó Spányi Antal püspök atya szavait, miszerint szeretettel köszönti a fiatalokat és noha sajnos most nem tud jelen lenni, nagyon fontosak ők neki, az egyháznak és Istennek.

Ferenc atya homíliájában három történet elmesélésével és magyarázatával bíztatta a fiatalokat. Ne higgyenek annak, hogy az egyházat ?vakok? vezetik, hanem legyenek biztosak abban, hogy olyan ?sofőrjük? van, aki valóban ismeri az utat; nyugodtan rábízhatják magukat Istenre és az egyházi vezetőkre. Tudjanak róla, hogy fontosak az egyháznak és Isten mer feladatot bízni rájuk, és biztos abban, hogy a feladat teljesítésére képesek. Végül beszélt arról, hogy a papi hivatásban nem az a lényeg, hogy a pap ad ajándékot Istennek, hanem Isten ajándékozza meg meghívásával az Őt meghalló embert.

A zenei szolgálatot fiatalok látták el, pergő ritmusú, szépen előadott dicsőítő énekekkel.