Évközi 23. vasárnap

  1. szeptember 9.

A szentmisék keddtől, szerda kivételével péntekig reggel 1/2 7 órakor kezdődnek.

Hétfő: 18 óra Karitász csoport tagjaiért és szándékára

Kedd: Augusztina nővérért / cs. /

Szerda: 17 óra Fatimai este, 18 óra szentmise

Csütörtök:                                                                                   / cs. /

Péntek, Meghalt keresztes nővérek / cs. /

Szombat 19 óra előmise

Vasárnap: 8 óra és 19 óra szentmise.

Idén Székesfehérvár ad otthont a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) programjainak szeptember 7. és 9. között. A rendezvény alapgondolata: – Van célunk! Van jövőnk! –, amely kifejezi, hogy a kereszténység a társadalom jövőjét meghatározó, mozgató erő. Részletek a plakáton és az egyházmegye honlapján: http://szfvar.katolikus.hu/kattars

Minden hónap első hétfőjén a Karitász csoport tagjaiért és szándékára, második hétfőjén Prohászka Imaszövetség élő és elhunyt tagjaiért lesz szentmise

Plébániánk közösségi házának építkezése befejeződött. A templom akadálymentesen ezen keresztül közelíthető meg. Kisgyerekesek pedig itt is követethetik a szentmisét.

www.erdujvaros.hu  23/365-211

Köszöntjük a Dórina, Rebeka, Hilda, Rozália, Lőrinc, Viktor, Zakariás, Regina és Adrienn testvéreinket.

Szent X. Piusz pápa iratából, amellyel Isten tiszteletreméltó szolgáit: Körösi Márk kanonokot, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita áldozópapokat ünnepélyesen a boldogok közé iktatja

(ASS 39 [1906], 145-150)

Jézus és Mária nevét sóhajtozták

Körösi Márk István a horvátországi Kőrösön született. Említésre méltó, hogy nagy szeretettel vette körül égi Édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát, akit később is, nehéz helyzeteiben, különösen pedig gyötrelmes halálküzdelmében állandóan bizalommal segítségül hívott. Amikor úgy érezte, hogy Isten a papságra hívja, Rómába ment tanulni, ahol mindenféle jó törekvésnek nem csupán követője, hanem buzgó megvalósítója is lett. Hazájába visszatérve apostoli tevékenységét oly nagy hatással végezte, hogy híre messzire elterjedt; ezért Pázmány Péter esztergomi érsek és Magyarország prímása saját egyházmegyéjébe hívta őt. Nem sokkal később esztergomi kanonokká és komáromi főesperessé nevezte ki. Mindjárt kinevezése után a Kassa közelében fekvő széplaki uradalom élére került kormányzónak.

Pongrácz István törzsökös magyar felvidéki családból származott. Az erdélyi Alvincen született, s kiképzését a kolozsvári jezsuita kollégiumban nyerte. Itt annyira megkedvelte mesterei életét, hogy szülei és rokonai tanácsa ellenére maga is közéjük lépett. Luther és Kálvin tanaitól, valamint a polgárháborúktól zaklatott népének kívánt segítségére lenni. 1615-ben elöljárói a felvidéki Homonnára küldték, hogy a katolikusokat hitükben és vallásukban megerősítse. Kassára Dóczy András főkapitány hívta meg, Grodecz Menyhérttel együtt házába fogadta, akivel együtt a katolikus ügyet hathatósan elősegítették.

Grodecz Menyhért volt tehát a harmadik, aki ehhez a két áldozópaphoz csatlakozott. A sziléziai Teschenben született, grodeki eredetű lengyel családból. A jezsuita rendben különböző beosztásokban munkálkodott, amikor Dóczy András főkapitány Kassára hívta, hogy a helyőrség papja legyen.

Midőn Krisztus bajnokai nagy buzgalommal végezték szent szolgálatukat, történt, hogy Bethlen Gábor vezére, Rákóczi György protestáns hajdúival Kassa alá érkezett, és követelte a város átadását a császáriaktól. Rákóczi letartóztatta, és házi őrizetben tartotta a három katolikus papot, és a városi tanácstól kikényszerítette halálos ítéletüket.

Így tehát 1619. szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel a kiküldött fegyveres csoport először az ajtót nyitó Pongrácz István atyát ütötte le vasbuzogánnyal, majd mindhármukat ökölcsapásokkal, rúgásokkal, arculcsapásokkal és gyötrelmes sebekkel illették, míg azok csupán Jézus és Mária nevét sóhajtozták. Körösi Márknak Rákóczi nevében szabadulást ígértek, ha elhagyja a katolikus hitet, de ő az ajánlatot állhatatosan visszautasította. Amikor megfosztották ruháitól, kezénél fogva a szoba gerendájára akasztották, és égő fáklyákkal sütögették, bárdokkal vagdosták, úgyhogy megpörkölt bordái között szabadon lehetett látni belső részeit. Mivel már megvirradt, Körösi Márkot és Grodecz Menyhértet a gerendáról levéve lefejezték, Pongrácz Istvánt két kardütéssel a nyakán megsebesítették, majd halottnak vélvén két társával együtt a szennygödörbe dobták. Azonban még élt, és több mint 20 óra múlva sebekkel és szennyel elborítva, Jézus és Mária nevét sóhajtozva, szeptember 8-án hajnalban nyerte el az égi koronát.

Testüket Pálffy Katalin 1620-ban Bethlen Gábor engedélyével elszállíttatta először a sebesi templomba, majd 15 évvel később a nagyszombati klarissza nővéreknél helyezte el. A klarisszáktól 1784-ben az orsolyitákhoz kerültek át. Az Úr több csodás jellel dicsőítette meg őket.