Évközi 26. vasárnap

SZENTÍRÁS VASÁRNAPJA

  1. szeptember 30.

A szentmisék keddtől péntekig reggel 1/2 7 órakor kezdődnek.

Hétfő: 18 óra Karitász csoport tagjaiért és szándékára / cs. /

Kedd: János atyáért / cs. /

Szerda: Ferencért/ cs. /

Csütörtök:                                                                                   / cs. /

Péntek,                                                                                          / cs. /

Szombat 19 óra előmise

Vasárnap: 8 óra és 19 óra szentmise.

Minden hónap első hétfőjén a Karitász csoport tagjaiért és szándékára, második hétfőjén Prohászka Imaszövetség élő és elhunyt tagjaiért lesz szentmise

 A templom akadálymentesen Közösségi Házon keresztül közelíthető meg. Kisgyerekesek pedig itt is követethetik a szentmisét.

www.erdujvaros.hu  23/365-211

Hétfőn 9 és 10 óra között Karitász fogadóóra, 10 és 12 óra között Baba-Mama találkozó a Közösségi Házban. Hétköznap etse17.30 rózsafüzér, 18 óra litánia.

Egyházmegyénk Családi Napközit nyit Érden, részletek a plakátokon.

Október 6-án tartuk az idei esztendőben az Élő Rózsafüzér zarándoklatot. Süteményeket erre az alkalomra fogadunk a péntek reggeli mise után vagy szombaton 15 órakor.

Köszöntjük a Tekla, Gellért, Mercédesz, Kende, Eufrozina, Jusztina, Adalber, Vencel és Mihály testvéreinket.

Nagy Szent Gergely pápának az evangéliumokról mondott szentbeszédeiből

(Hom. 34, 8-9: PL 76, 1250-1251)

Az „angyal” szó tisztséget jelent, és nem természetet

Tudnunk kell, hogy az „angyal” szó tisztséget jelent, és nem természetet. A mennyei hazának ezek a szellemi lényei ugyanis természetük szerint mindig szellemek, viszont egyáltalán nem mindig lehet angyaloknak nevezni őket. Valójában csak akkor „angyalok”, vagyis küldöttek, amikor valamilyen isteni üzenetnek közvetítői. Azokat, akik kisebb jelentőségű üzeneteket hoznak, nevezzük angyaloknak, azokat pedig, akik fontosabb üzeneteket adnak át, főangyaloknak.

Ezért van az, hogy a Boldogságos Szűz Máriához nem akármelyik angyalt, hanem Gábor főangyalt küldte Isten: úgy illett, hogy erre a szolgálatra főangyal jöjjön, hiszen a legfontosabb üzenetet hozta.

A főangyalokat az említett okból külön névvel is megjelöljük; a szavak jelentése ugyanis feltárja, hogy működésükben mire is van leginkább adottságuk. Abban a szent országban a mindenható Isten színelátása tökéletessé teszi a tudást; ott tehát ki-ki nem azért kap saját nevet, mintha név nélkül nem lenne ismeretes a személye, hanem azért, mert amikor valamilyen szolgálat ellátására hozzánk jönnek, ennek a küldetésnek megfelelő nevet viselnek. Ezért az egyikük neve Mihály, „Ki olyan, mint az Isten?”; a másiké Gábor, „Isten ereje”, a harmadiké pedig Rafael, „Isten orvossága”.

Tudomásunk szerint valahányszor csodálatos hatalmat kell kifejteni, Mihály kap küldetést, hogy tevékenységéből és nevéből egyaránt kitűnjék: senki sem tehet olyan nagyszerű dolgokat, mint amilyeneket Isten megtehet. Éppen ezért van megírva, hogy az ősi ellenség Mihály főangyallal fogja végső csatáját megvívni. Ezt Szent János révén tudjuk: Akkor nagy harc támadt Mihály főangyallal (vö. Jel 12, 7), tudniillik amikor a világ végén a maga erejére hagyja Isten a bukott angyalt, és letaszítja végleges kárhozatába. Ő az az ősi ellenség, aki gőgjében hasonló akart lenni Istenhez, mondván: Én az égbe megyek föl, az Isten csillagai fölé állítom trónomat, hasonló leszek a Fölségeshez (Iz 14, 13).

Ugyanígy, azért küldte Isten Szűz Máriához Gábort, mert az ő neve: „Isten ereje”. Krisztust jött ugyanis hírül adni; aki a láthatatlan világ gonosz hatalmasságainak a letörésére kegyes volt nyomorúságos külsőnkben megjelenni; ugyanakkor erős Istenként és győztes harcosként is jött e földre, és ezért jelentette be az „Isten erejé”-nek nevezett angyal.

Végül, Rafael nevének jelentése: „Isten orvossága”. Ennek az a magyarázata, hogy amikor gyógyító beavatkozással megérintette Tóbiás szemét, megszüntette a vak emberre borult sötétséget. Természetes tehát, hogy akit Isten gyógyítás céljából küld, az méltán viseli az „Isten orvossága” nevet.