Évközi 14. vasárnap

2020. július 5.

Örömmel jelezzük, hogy a nyilvános szentmiséken alatt csak minimális korlátozást kell betartani (kézben áldozás, szenteltvíz hiánya). Gyónási lehetőség már a templomban.

 

Parkvárosban hétfőtől péntekig 7 órakor, szombaton 17.30 és vasárnap 9.30 órakor tartunk szentmisét.

 

Szentmisék Érdújvárosban:  hétfőtől péntekig 6.30

Szombaton, 19 óra, vasárnap: 8 óra és 19 óra szentmise,

Hétfő: Prohászka Imaszövetség élő és elhunyt tagjaiért

Kedd:

Szerda:

Csütörtök:

Péntek: Ilonkáért és Erzsébetért

Szombat: Munkanélküliekért

Szentmisék Érdújtelepen: vasárnap 11 óra, szerda 17 óra.

 

A Parkvárosi és Újvárosi templom nyitva van szombaton 7 és 13 óra között!

 

Elérhetőségek: erdujvaros.hu és plebania(kukac)erdujvaros.hu

 

Köszöntjük a Levente, Irén, Péter, Pál, Annamária, Tihamér, Ottó, Ottokár, Kornél, Soma és Babett testvéreinket!

 

Imával és szeretettel: Ferenc atya

 

(Serm. 19, 2-3: CCL 41, 252-254)

Istennek tetsző áldozat a megtört szív

Gonoszságomat belátom (Zsolt 50, 5), mondja Dávid. Ha én belátom, akkor te ne ródd föl azt nekem, Istenem. Még ha becsületesen éltünk is, ne gondoljuk, hogy nincs bűnünk. Életünk annyira lesz dicséretes, amennyire Isten bocsánatát kérjük. Kétségbeejtő az olyan ember, aki nem annyira saját bűneit nézi, de annál inkább vájkál a másokéban. Szimatolja, de nem azért, hogy javítson rajta, hanem mert marni akarja. Mivel magát nem tudja tisztára mosni, ezért inkább másokat igyekszik bemocskolni. Mi ne így tegyünk, amikor Dávid példájára imádkozunk, és elégtételt akarunk nyújtani Istennek. Dávid azt mondta: Gonoszságomat belátom, bűnöm előttem lebeg szüntelen (Zsolt 50, 5). Nem figyelt ő más bűnére, hanem saját magát vádolta. Nemcsak a felszínen tapogatódzott, hanem mélyen magába szállt. Saját magának nem kegyelmezett, hogy a maga számára ne meggondolatlanul kérje a megkegyelmezést.

Ki akarsz engesztelődni Istennel? Gondolkozz: mit kell tenned, hogy Isten megbékéljen veled. Figyeld meg, mit olvasunk ugyanebben a zsoltárban: Te a véres áldozatot nem kedveled, égőáldozataimban nem leled kedved (Zsolt 50, 18). Hát akkor ne is legyen már áldozatod? Ne ajánlj fel neki semmit? Hát semmiféle áldozattal sem lehet Istent kiengesztelned? Hogy is mondtad a zsoltárban? Te a véres áldozatot nem kedveled, égőáldozataimban nem leled kedved. Folytasd csak tovább, és halld: Isten előtt kedves áldozat a megtört lélek, te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet (Zsolt 50, 19). Vesd el, amit hajdan áldoztál, hiszen megtaláltad, hogy ezután mit áldozzál. Hajdan atyáid állatokat öltek le az oltáron, és azt tartották áldozatnak. Te a véres áldozatot nem kedveled. Tehát azokat már ne keresd, hanem keresd a te áldozatodat.

Égőáldozataimban – mondja – nem leled kedved. Tehát ha égőáldozataimra rá sem nézel, vajon akkor semmiféle áldozat sem jó neked? Dehogynem! Isten előtt kedves áldozat a megtört lélek, te nem veted meg a töredelmes és alázatos szívet. Van tehát, mit áldozzál. Hát akkor ne nyájak körül nézelődj, de hajóútra se készülj, hogy távoli országokból drága illatszereket hozzál. Saját szívedben keressed, mi volna kedves Istennek. Szívedet kell megtörnöd. Mit félsz attól, hogy elvész, ha összetöröd? Hisz ott áll a zsoltárban megírva: Tiszta szívet teremts bennem, Istenem! (Zsolt 50, 12) Hogy tiszta szívet lehessen benned teremteni, ahhoz a tisztátalant össze kell törnöd.

Ne legyen tetszésünkre az, ha vétkezünk, mert a bűn nem tetszik Istennek. Mivel nem vagyunk bűn nélkül, legalább abban hasonlítsunk Istenhez, hogy nekünk se legyen a tetszésünkre az, ami neki nem tetszik. Legalább annyira egyesülj Isten akaratával, hogy neked sem tetszik tenmagadban, amit utál az, aki téged teremtett.